Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9301 / MODEMA20.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-04-18 | 33KB | 536 lines

@VModemköd Magyarországon@N @VKerekasztal-beszélgetés@N Amikor a modemrôl szóló sorozatunkat készítettük elô, akárkit kérdeztünk, mindenki a gondjait sorolta. A forgalmazók -- tisztelet a kivételnek -- csepülték a hatóságokat, néha a konkurencia szakértelmét is, a hatóságok meg... hát, amilyen egy hatóság. Szeretnénk ezt a problémahalmazt elseperni, bár tudjuk, ez jószerével lehetetlen. @VRésztvevôk@N A ""Modemköd Magyarországon" címû kerekasztal-beszélgetés résztvevôi: Andrási István Comfort termékmenedzser Bárdos Pál Datacom mûszaki igazgató Bérces László CT Press/CHIP fôszerkesztô h. Berkes Jenô Please projectvezetô Bódai Csaba PTF osztályvezetô Gábri Tibor Humansoft szoftvermanager Gálfi István dr Qwerty ügyvezetô igazgató Henter Zsolt APEH-PSZTI osztályvezetô Ivanov Péter CT Press/CHIP fôszerkesztô Kocsis László SCI-Modem mûszaki igazgató Krizsán György CT Press/CHIP tesztlaborvezetô Kulifay László Secotel technikai ig. h. Mallász Judit CT Press/Heti CHIP szerkesztô Miseta Tibor Unicomp ügyvezetô ig. h. Noé Gábor CT Press/CHIP fôszerkesztô h. Seres István MEEI fôosztályvezetô Szakács Péter Orion fôosztályvezetô Szalai László Lézer szoftverfejl. csop. vez. Szegô Vilmos SCI-Modem fômérnök Tóth György APEH-PSZTI mérnök Verebélyi Attila dBm ügyvezetô A kerekasztal-beszélgetésre meghívtuk, de nem tudtak az adott idôpontban eljönni: Közlekedési, Hírközlési és Vízgazdálkodási Minisztérium; Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, Export Ellenôrzési Iroda; Frekvenciagazdálkodási Intézet; Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskola; Albacomp; BCN; Datentechnik; Kerszöv; Kventa; Mûszertechnika. A legegyszerûbb -- gondoltuk -- egy kerekasztal-beszélgetést összehívni. Ott a forgalmazók és a hatóság képviselôi majd jól összeugranak, s nekünk csak jegyzetelnünk kell. A forgalmazók az elsô pillanatokban meg se mertek szólalni, hiszen nehéz akármit is mondani annak a hatóságnak, amelyik majd a következô modemengedélyt is jó lenne, ha kiadná. îgy mi tettük fel bemelegítô kérdéseinket. Idôközben kiderült, hogy a hatóságot nem oroszlán, hanem úriember képviseli, aki igyekszik a kérdésekre korrekt választ adni. A hosszúra nyúlt beszélgetést a hangfelvétel alapján szerkesztettük át. (A hangtechnikai berendezést a XII. kerületi önkormányzattól kaptuk kölcsön.) A szerkesztés során megpróbáltuk kihagyni a fölösleges ismétléseket, sok helyen rövidítettünk, hiszen a teljes anyag 15 oldalt tett volna ki, s nem akartuk olvasóinkat ezzel untatni. @VMotiváció@N @VCHIP:@N Miért sújtják forgalombahozatali illetékkel a modemeket? Kicsit hasonlít ez az áfa konstrukciójához, de míg ott utólag, itt mindig elôre kell fizetni (lásd: A modem-hatóság, CHIP '92/11.). Valószínûleg többen emiatt ""tekintenek el" a postai engedélyezéstôl. Természetesen jogos az az álláspont, hogy egy újonnan csatlakoztatott berendezés ne zavarjon más, már mûködô berendezéseket, ez mindenütt így van. Csak hát itt esetleg ez az adminisztratív intézkedés többeket eltántorít attól, hogy normálisan viselkedjenek. @VPTF:@N Az engedélyezési díjat egy miniszteri rendelet, a 8/91. KHVM rendelet határozza meg. Ez azért alakult így, mert létrejött egy hatóság, elkülönülve a Magyar Postától. Amíg a hatósági feladatokat a Posta berkein belül látták el, addig a Posta költségvetésébôl fedezték a hatósági tevékenység pénzügyi vonzatait. Most viszont a díjrendelet alapján befolyó összegek fedezik a hatóság mûködését. A mûködés természetesen nemcsak azt jelenti, hogy irodáink vannak, meg hogy felvesszük a fizetésünket, hanem azt is, hogy szabványokat írunk, hogy külföldi szabványosítási társaságokba lépünk be -- és az ilyen költségeket is ezek a díjak fedezik. Egyébként csak annyit, hogy az engedélyezési díj nemcsak az ezzel kapcsolatos munkát, de még a papír- és postaköltséget sem fedezi. És a díjfizetési kötelezettség nemcsak a modemek forgalmazóit sújtja, hanem minden távközlô berendezés és távközlô berendezésnek minôsülô eszköz forgalmazóját. Annak pedig, hogy elôre kell fizetni, azt hiszem, csak adminisztratív oka van -- utólagos elszámolásra nincs igazán lehetôség. @VHumansoft:@N Az elôbb említették, hogy a forgalmazók egy részét az riasztja vissza az engedélyeztetéstôl, hogy azt a bizonyos 2,5%-ot be kell fizetni. Szerintem elsôsorban nem ez az ok. Hiszen ez legfeljebb párszáz forintot tesz ki, ami valószínûleg nem rontaná túlságosan a modemforgalmazó versenyképességét. Én inkább abban látom a problémát, hogy -- amint azt mi, akik forgalmazunk modemeket, mindannyian tudjuk -- nagyon sok, több mint húszféle modem van. Ezek bizonyos paramétereikben különböznek egymástól, s vannak köztük olyanok is, amelyekre kisebb a piaci igény. Az engedélyeztetési eljárás számlája viszont már -- ahogy ezt a CHIP is megírta, meg hát mindannyian tudjuk -- százezres nagyságrendû is lehet. Namost, ha ezt a százezres nagyságrendet kivetítjük egy olyan modemre, amelybôl egy évben el lehet adni húszat, akkor ennek a modemnek már csökken az értékesítési lehetôsége. Tehát ma a forgalmazónak azokat a modemeket éri meg engedélyeztetni, amelyekre megfelelôen nagy igény van. Ez pedig mindössze néhány típus a húszból. @VCHIP:@N A típusjóváhagyási procedúra során nemcsak Önöknél, hanem máshol is van lefizetendô összeg -- nem is csekély. Ugyanakkor hosszú a várakozási idô is, általában 2--3 hónap megy el a vizsgálatokkal. Kicsit az az érzésünk, hogy a néhány tesztelô abszolút monopolhelyzetben van. Mintha ez nem is egyfajta szolgáltatás lenne a tesztelôk részérôl. @VdBm:@N Egy modem bevizsgálása három teljesen különbözô mérésbôl áll. Az egyik a távközlési vizsgálat, amelynek egyik laboratóriumát én képviselem, Berkes kollégámmal. A másik a rádiózavar vizsgálat, amelyhez tudomásom szerint jelenleg csak egy laboratórium létezik Magyarországon, és van még egy érintésvédelmi vizsgálat is, azt hiszem, ezt két laboratórium végzi. Ha Önök ismerik a Minisztérium által alá nem írt, de már forgalomban lévô -- külföldiek által terjesztett --, modemekre vonatkozó szabványokat, akkor tudják, hogy ezeknek a pontoknak nem kevés része igen sok munkával jár. A vizsgálatokat nagyértékû mûszereken végezzük. Csak egyetlen példa: a vizsgálatok között van egy spektrumanalizációs vizsgálat, amivel megállapítható, hogy a modem milyen teljesítményben, milyen karakterisztikában használja ki a távbeszélô csatornát. Ehhez a mûszer több mint 4 millió forint. És ehhez kiegészítô eszközök kellenek, napi karbantartás, szerviz... Ezért nem véletlen az sem, hogy kevés olyan laboratórium van, amely hajlandó vagy egyáltalán képes ilyen vizsgálatokat elvégezni. A másik része természetesen az az ismeret, amely tíz év alatt a mérési elvek kidolgozása és a szabványosításban való részvétel során halmozódott föl. @VUnicomp:@N Reagálni szeretnék az engedélyeztetés durván 100 ezer forintos árára. Nemrégiben végigvittük egy modemünket ezen a procedúrán. A postai távközlési vizsgálat volt a legvaskosabb, ezt követte a MEEI vizsgálat, s az FGI vizsgálata már csak szerény költségû volt. Szerintem a forgalmazókat nagymértékben visszatartja az engedélyeztetéstôl az, hogy a procedúra rettenetesen bonyolult. Végigkilincseltem a MATÅV minden irodáját, majd a Távközlési Fôfelügyelet szinte minden szobáját. Megcsináltattam a távközlési vizsgálatot, azután elmentem a MEEI-be, az FGI volt a leggyorsabb. Mindez ""csak" két hónapomba került, ugyanis erôszakosak voltunk. És amikor azt hittem, végre minden kész van, még egyszer ennyit kellett várni, amíg megkaptuk az engedélyt. Elôször kaptunk egy típusjóváhagyó okiratot, ami alapján kérhettük a típusjóváhagyó határozatot, ami alapján már lehetett kérni a forgalmazási engedélyt. Természetesen mindegyik lépés külön papír beadását jelentette, külön ki kellett várni a két hétig, egy hónapig tartó ügyintézést. Magyarán arra voltunk kényszerítve, hogy a modemeket postai engedély nélkül forgalmazzuk. Utólag mentünk ki ""felnyalni" a címkéket. Ez a legnagyobb visszatartó erô. Az ár tényleg vaskos, de az Nyugat-Európában sem olcsó. @VPTF:@N Amikor a Távközlési Fôfelügyelet 1990-ben létrejött egy Minisztertanácsi rendelet alapján, akkor csak az akkori MATÅV, a korábbi Posta vizsgáló helyei, a PKI és adatátvitel szempontjából az akkori adatátviteli igazgatóság fejlesztési osztálya foglalkozott a bevizsgálással. Mi már akkor is éreztük, hogy az az egy labor egyrészt nem lesz elegendô az igények kielégítésére, másrészt a vizsgálatot végeztetôk részrehajlást is feltételezhettek, hiszen csak a MATÅV laborja állt rendelkezésünkre. Az adott lehetôségeken belül próbáltunk további lehetôségeket biztosítani, de a szakmai ismeret és a mûszaki háttér hiánya miatt sokáig nem tudtunk más vizsgálóhelyet kierôltetni. Körülbelül fél éve a Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskola is végez méréseket. Ilyen értelemben sajnos az adatátvitel rosszabb helyzetben van, mint a beszéd típusú berendezések vizsgálata, hiszen ott viszonylag egyszerûbb, hétköznapibb eszközökkel lehet a berendezéseket mérni, ezért ott több labor elindítására is lehetôség volt. Amikor beérkezik hozzánk a kérelem és az engedélyezéshez szükséges összes dokumentáció, nekünk törvény szabta kötelességünk, hogy erre 30 napon belül reagáljunk. És a kilenc fôs osztály nem csak modemeket engedélyez. Tavaly néhány híján 350 berendezést engedélyeztünk. Åltalában nem szoktuk kihasználni a 30 napot, s csak elvétve lépjük túl -- a határozat két-három héten belül megszületik. Viszont, mint minden ilyen esetben, a jog azt mondja, hogy egy határozatot meg kell küldeni az érdekelt félnek és a vele szemben állónak, jelen esetben a két hazai szolgáltatónak, a Magyar Távközlési Vállalatnak és az Elsô Hazai Távközlési Vállalatnak. Az utolsó kézhezvételtôl számított 15 napig mindenkinek felszólamlási ideje van, a kérelmezônek is, és az ellenérdekelt feleknek is. Csak akkor tudjuk jogerôre emelni a határozatot, hogyha ez idô alatt nem érkezik be hozzánk fellebbezés. Ettôl a várakozási idôtôl -- a postázással együtt -- nem tudunk eltekinteni. Ez a magyar jogrend által ránk elôírt kötelezettség. Tehát normális esetben egy kompletten beadott igény nálunk másfél hónap alatt lebonyolódik. A típusjóváhagyó okirat jogerôre emelkedésének napján el lehet vinni az elsô forgalmazási engedélyt és az elsô címkemennyiséget. Van egy példám is -- igaz, nem modem ügyben. ùj telefonjára a Swatch cég szinte napra egy idôben indította el az engedélyeztetési eljárást Németországban és Magyarországon. Nálunk három hónappal elôbb fejezôdött be az eljárás. A költségekrôl meg csak annyit: Angliában egy végberendezés vagy bármilyen távközlô eszköz engedélyezéséhez elôre le kell fizetni több százezer fontot. Ehhez képest, azt hiszem, mi messzemenô engedményeket adunk a forgalmazóknak. @VGyanús, nem gyanús... gyanús@N @VCHIP:@N ""Amennyiben a berendezés együttmûködése a magyar távközlô hálózattal kizárólag a laborvizsgálat alapján nem dönthetô el, vagy a mûszaki követelményrendszer jelentôs mérvû változása várható, úgy PTF a típusjóváhagyást (idôbeli és/vagy mûszaki) korlátozással meghatározott ideig adja meg, és általában a meghosszabbítást feltételhez köti." Mit jelent ez a tájékoztatóból idézett, s szerintem nagyon képlékeny megjegyzés? @VPTF:@N Ez a tájékoztató nem csupán a modemvizsgálatra vagy annak a körülményeinek a tisztázására vonatkozik, hanem érvényes minden távközlési berendezésre. Vannak olyan távközlési eszközök, amelyeknek az együttmûködési feltételeit csupán laborkörülmények között vizsgálva nem kapunk mindenre választ. Ezeknél szoktunk elôírni kísérleti üzemet, s ezek általában nem is végberendezések, mint a modem vagy egy készülék, hanem a szolgáltató rendszerébe épülô rendszerelemek, központok, átviteltechnikai eszközök. A próbaüzem tapasztalatai kiegészítik a laborban készült vizsgálati jegyzôkönyvet. Visszavonást eredményezhet, ha az új eszköz az addig engedélyezett berendezéseket mûködésképtelenné teszi. A hatóság ezzel élve bizonyos berendezések további használatát meg tudja tiltani. @VBiztosítás = biztonság, engedélyeztetés = formaság@N @VSecotel:@N Boncoljuk egy kicsit a vizsgálatokat! Az elsô pont a távközlési vizsgálat: megnézik azt, hogy teljesíti-e a CCITT-t. Második pont a biztonságtechnikai vizsgálat: megnézik, hogy ha valaki bedugja a készülékét a kettôhúszba, nem fogja-e agyonütni. Harmadik a rádiózavar-szûrô vizsgálat: használatától nem némulnak-e el a tévék stb., stb. Azt viszont senki nem garantálja, hogy a berendezés használható is. Nem látok semmilyen pontot, amely a vásárlónak adna bármilyen biztonságot. @VPTF:@N Ha nincs kompatibilitás-vizsgálat, soha nem lehetünk biztosak abban, hogy az eszközünk mûködni fog. @VCHIP:@N A MEEI jogosult biztonságtechnikai vizsgálatok végzésére, de a PTF mástól is elfogad biztonságtechnikai jegyzôkönyvet. Lehet, hogy postai engedélyezés szempontjából más is elégséges, de a magyar forgalomba hozatalhoz csak a MEEI engedély jó? @VPTF:@N ""A PKI jogosultsága a biztonságtechnikai vizsgálatokra" téma egy kicsit túlmutat a jelenlegi kerekasztal lehetôségein. Tulajdonképpen az Ipari Minisztérium, a KHVM és más hatóságok között folyik egyfajta egyezkedés ezen a téren. A PKI valóban bír egy KHVM minisztériumi felhatalmazással, miszerint távközlési berendezések biztonságtechnikai vizsgálatát végezheti. Ugyanakkor a szintén hatóságként mûködô Munkavédelmi Fôfelügyelet megkérdôjelezi a MEEI biztonságtechnikai, illetve munkavédelmi vizsgálatának jogosultságát, felelôsségre vonva minket, hogy miért adtunk ki olyan alközpontokra jóváhagyást, amelyeket csak MEEI vizsgált, a PKI viszont nem. Ez egy kis anomália a hatóságok között. @VMEEI:@N A MEEI egy 8/1984-es ipari miniszteri rendelet alapján végzi a vizsgálatait. Ez mindegyik villamossági termékre kötelezô. Mi kizárólag az élet- és vagyonbiztonság, testi épség szempontjából vizsgáljuk a készülékeket a vonatkozó magyar szabványok alapján, amelyek szinte mind nemzetközi szabványokon alapulnak. A modemekre is az a nemzetközi szabvány vonatkozik, amely az irodagépekre és számítógépekre: az IEC 60 950. Ennek legújabb kiadása tartalmazza a 220 voltos hálózattal, illetve a telefonvonallal kapcsolatos követelményeket. A magyar szabvány két részre bontható. Az egyik az érvényben lévô, az MSZ EN 60 950, amely egy Euro szabványon alapszik, a másik pedig egy tervezet, amely a távközlési vonalakra kapcsolt berendezések -- a távközlési vonal és az egyéb belsô szekunder áramkörök közötti elválasztásokra vonatkozó -- speciális biztonsági elôírásait tartalmazza. Ezek között rengeteg a mérés- és idôigényes kitétel, amelyek ellenôrzése sok pénzbe kerül. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor a MEEI modemekre megállapított vizsgálati díjai nem magasak, hiszen szabvány szempontból ezek nem annyira bonyolult készülékek, mint például a speciális szünetmentes áramforrások. Azt nyugodtan kijelenthetem: a típusvizsgálat garantálja, hogy a termék biztonságos. A MEEI elfogad olyan nemzetközi tanúsítványokat és jegyzôkönyveket, amelyeket nemzetközileg akkreditált bizottságok fogadtak el. Két ilyen rendszer van: az IEC és a Senelec. Ezenkívül együttmûködünk a VDE-vel, és tárgyalunk néhány európai vizsgálóintézettel. Talán így megoldható, hogy ne két hónap legyen az engedélyeztetés átlagos átfutási ideje, hanem rövidebb, s ez a vizsgálati díj csökkenését is jelentheti. @VCHIP:@N Aki végigjárja az engedélyezési procedúrát, biztos lehet abban, hogy az ô berendezése tökéletes. Ugyanakkor mások sok olyan berendezést hoznak forgalomba, amelyek hibásak, és esetleg bajt okozhatnak. ïk kihagyják az engedélyeztetést, és ha éppen nem történik baj, szerencséjük van, és gazdasági elônybe kerülnek. De vajon mondhatjuk-e azt a szerencsétlen vásárlóra, akit megráz a villany, hogy neki pechje van? @VMEEI:@N ùgy gondolom, ezeken a kérdéseken segít majd az a termékfelelôsség rendszer, amely az EK országaiban és az Egyesült Ållamokban már mûködik, de nálunk még nem vezették be. Magyarországon a parlament, azt hiszem, mostanában fogja tárgyalni az erre vonatkozó törvényt. Ez mindenképpen elôrelépés lesz. Most alakul ki a piacgazdaság, rengeteg kis cég van, s ezek meg akarnak élni, fejlôdni akarnak, ezért kismillió terméket hoznak be külföldrôl. Ebbôl adódnak ezek a gondok. Talán a törvény súlyos szankciói segítenek ezen. @VFeketén vagy engedéllyel?@N @VSCI-Modem:@N Nem látom igazán az intézmények mögötti koncepciót. Létrejött egy szervezet, a PTF, amelynek a miniszter úr nem tud biztosítani pénzt, ezért kitalálják ezt a 2,5 százalékot, amely az intézmény mûködéséhez, papírhoz, munkabérhez, egyebekhez szükséges. Feltételezem, nem errôl van szó. Ha viszont arról, ami itt is, és abban a levélben is szerepel, amit a CHIP magazin cikkére írt Dömötörné Åcs Katalin, hogy tudniillik szeretnének megteremteni egy modern távközlési kultúrát, és ezért el szeretnék érni azt, hogy a hazánkba bekerülô eszközök megfeleljenek minden olyan követelménynek, amely ma elvárható, akkor azt szeretném, ha ezt úgy gondolnák végig, hogy a szereplôk, történetesen azok, akik a modemeket gyártják vagy forgalmazzák, minél elôbb megtalálják az utat ehhez a hatósághoz. Szerintem kevés modem rendelkezik PTF címkével. Tehát van néhány olyan forgalmazó, aki elviszi a hátán a PTF-et, és a világ úgy, ahogy van, jól van ezen a területen. Ha mégis mást gondol a PTF vagy a Minisztérium, akkor nagyon szívesen hallanám, hogy mi errôl a véleménye. Mit lehet tenni, hogy a helyzet megváltozzon, és a terhek egyenletesen oszoljanak el? És mitôl lesz várható, hogy mások is engedélyeztetni fogják a modemeket? Hogyan lehet ezt például egyszerûbbé tenni? Nekem az a javaslatom, hogy a 2,5%-ot ne papírra meg munkabérre fordítsa a PTF. A 2,5%-ból lehetne támogatni a vizsgálatokat. Kérdésem továbbá, hogy az 1992-ben forgalomba kerülô beszédsávú modemek hány százalékán virít vajon a PTF címkéje? Én olyan 2,5%-ot tippelek. @VHumansoft:@N Szerintem is mindenképpen 10% alatt van. Hogy 2,5 vagy 4%, azt nem tudom, de nagyságrendben ekkora lehet az arány. @VSecotel:@N Én alapvetôen pont-pont közötti összeköttetésekkel foglalkozom, és meg merem kockáztatni a 30--40 százalékot. Ugyanis a nagy cégek a piacon is vigyáznak ezekre a dolgokra. @VPTF:@N Itt szerepel egy lista, amely tartalmaz ötvenkét engedélyezett modemet. Erre a listára csak azok a modemek kerülnek fel, amelyekre forgalmazási engedélyt kértek. Hogy pontosan mennyit forgalmaznak szürkén vagy feketén, erre vonatkozóan én nem merek semmiféle becslést mondani. De szeretnék idézni egy ma is hatályos jogszabályt: ""Jogszabály ellen vét az a cég vagy személy, aki Magyarországra behoz bármilyen távközlési vonalra kapcsolható végberendezést." Ez az 1964. évi 9-es törvény 20. paragrafus, azt hiszem, fô bekezdése. Tehát olyan vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési berendezés gyártásához vagy külföldrôl való behozatalához, amely a Magyar Posta, jelen esetben a MATÅV hálózatához csatlakoztatható vagy a frekvenciagazdálkodás szempontjából érdekes, engedély kell. @VIdô: mérés@N @VdBm:@N Elôször is a vizsgálati idôre szeretnék javaslatot tenni mindenkinek -- aki szeretne vizsgáltatni. Nyilván mindenki tudja, a három vizsgálat párhuzamosan is elindítható, a vizsgálati idô így közel harmadára csökkenthetô. Akinek fontos, azt hiszem, annak megéri az a néhány plusz készülék, ami ehhez kell. Fôleg ha igazán bízik abban, hogy át fognak menni a vizsgán. A másik javaslat. Egy modemnek rengeteg paramétere van. Ha a gyártó ezekrôl korrekt leírást ad, akkor mint vizsgáló laboratórium ingyenes konzultáción átvizsgáljuk ezeket a paramétereket. Szívesen veszünk részt a gyártó és forgalmazó közös konzultációján is, ahol már elôre meg tudjuk mondani, hogy a megadott paraméterek alapján nagy valószínûséggel átmegy a vizsgán, vagy pedig változtatásokra lesz szükség. @VKorbácsot a hatóság kezébe!@N @VCHIP:@N Még mindig nem tudjuk, hogy ki védi azt a forgalmazót, aki korrektül eljár és beszerzi az összes engedélyt. Az az érzésem, a forgalmazók egyszerre szidják a hatóságot, mert nehezen tudják az engedélyezésen keresztülverekedni magukat, ugyanakkor pedig, ha megkapták végre az áhított engedélyét, azt szeretnék, hogy a hatóság kezében legyen egy karikás ostor, és aki nem folyamodott az engedélyért, azt büntesse meg! @VMEEI:@N A MEEI-nek nincs hatósági jogköre, hogy bárkit is megbüntessen. De a magunk módján mi is igyekszünk fellépni azokkal a forgalmazókkal és importôrökkel szemben, akik nem vizsgáltatják a termékeiket. Ha felszólításainknak nincs foganatja, akkor a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôséggel vagy a Versenyhivatallal közösen próbálunk eljárni ezekkel a forgalmazókkal szemben. A mi célunk az, hogy az országba kerülô termékek biztonságosak legyenek. @VSCI-Modem:@N De akkor újra meg kell kérdeznem: mi a koncepció? Vagy szankcionáljanak, és ennek legyen látszatja, vagy pedig ösztönözzenek! Próbálják ösztönözni a forgalmazókat akár a vizsgálati díj egy részének visszatérítésével, vagy például PTF címkére lehessen vásárolni a típusjóváhagyáshoz szükséges díj összegének vagy egy részének megfelelô értékû árut. Hogy érezze, aki hajlandó ezzel foglalkozni: nincs magára hagyva. @VPTF:@N A 127-es jogszabály, ami minket, a Távközlési Fôfelügyeletet létrehozott, feladatunkká teszi ezeknek a berendezéseknek a véleményezését és forgalmazási engedélyezését. Természetesen nem elégszünk meg azzal, hogy kiadjuk a típusjóváhagyást és a forgalmazási engedélyeket. A lehetôségekhez mérten próbáljuk ellenôrizni a forgalmazást is, és igyekszünk eljárni az illetéktelen forgalmazókkal szemben. De ezen a területen nagyon sok forgalmazó van, és folyamatosan jönnek az újak, akik nem állnak be az engedélyeztetôk sorába, ezért állandó restanciában vagyunk. Egyelôre azt sem tudom, mikorra érjük el azt, hogy mindenki betartsa a jogszabályokat. A PFT nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó. Szeretném felhívni a kerekasztal körül ülô urak figyelmét arra, hogy lehet, hogy a forgalmazók félvállról vehetik a jogszabályokat, de a hatóság ezt nem teheti meg. Nekünk ezek alapján kell eljárnunk, tehát bármennyire is szívem szerint való lenne, én nem tehetem meg, hogy az est folyamán sokat vitatott 8/1991-es jogszabályt bármilyen módon felülbíráljam. S ugyanez vonatkozik egyéb dolgokra is: azt tesszük, amit tehetünk, azt maximálisan, de annál többet nem. Csak reménykedni tudunk abban, hogy az új távközlési törvény majd több lehetôséget nyújt a távközlési hatóság számára az ilyen jellegû szankcionálásra. @VSCI-Modem:@N Amiket fölvetettünk, s ezért elnézését is kérem, tulajdonképpen csak a PTF-nek címeztük, pedig valójában ez a Minisztérium felé észrevétel. ùgy gondolom, s ez nem csak a jelen tárgyra vonatkozik, hogy nem mi vagyunk a jogszabályokért, hanem a jogszabályok vannak értünk. Azt szeretnénk, hogy akár az Önök közvetítésével, akár más módon, de induljon el valami változás. Tehát az itt részben föltárt tényeket figyelembe véve olyan jogi szabályozás jöjjön létre, amelyet ha végrehajt a hatóság, az egész rendszer jobban fog mûködni. Ezért beszéltem a koncepció hiányáról. De ezt nem Önöknek, hanem a Minisztériumnak kell kidolgoznia. @VPTF:@N Én úgy érzem, hogy talán a Minisztériumot sem kellene bántani -- most nem a kenyéradó gazdámat akarom védeni. Ugyanis a távközlési szakma az új távközlési törvényben szerintünk kijavította, ami a mostaniban nem jó. Ez valahol elakadt, de nem a Minisztériumnál, s nem tudom, hogy hol... Az az érzésem, hogy tulajdonképpen nyitott kapukat döngetünk. Mi szeretnénk majd egy olyan távközlési törvény szerint dolgozni távközlési hatóságként, hogy az eddigihez hasonló problémák ne merüljenek fel. @VEpilógus@N @VCHIP:@N Igazán büszkék vagyunk, hogy sikerült néhány problémás kérdés tisztázása, ha nem is mindegyiké. Fontosnak tartjuk, hogy a végfelhasználó érdekei is szóba kerültek. Talán azok a forgalmazók, akik nem lehettek jelen, e beszélgetést olvasva el tudják fogadni azokat a szükségszerû dolgokat -- például egy-egy engedélyezési eljárás hosszas procedúráját --, amelyek a modemek forgalmazását bonyolították, a modemkérdést némi köddel burkolták. Azt is hozzátesszük, hogy mindenképpen változtatni kell a mai helyzeten. Mindenki azt szeretné, hogy jó irányban történjen változás. Kerekasztal-beszélgetésünkkel eljutottunk arra a határvonalra, ameddig mi, a szakmai sajtó eljuthatunk. A módosítás, a javítás nem ennek a fórumnak a feladata. De reméljük, hogy hozzájárultunk az építô párbeszéd kialakulásához. @KCHIP@N